3.Rész: A szekrényben...

Itt a 3.rész remélem tetszeni fog ^^ 

Nagy szerencsémre pont rám és Dave-re esett. Ezért elsőnek mi mentünk a szekrénybe. Kíváncsi voltam hogy mi lesz,és egyben féltem is kicsit.

-Na menjetek-mondta Brook. Mi bementünk a szekrénybe. A szekrénybe alig fértünk be. Mikor bent voltunk megszólalt Dave.

-Na mit csináljunk itt 7 percig?-kérdezte perverz mosollyal.

-Nem tudom,de tuti nem azt amire te gondolsz- felettem kissé gúnyosan.

-Hmm azt meglátjuk- közelebb hajolt,kicsit meglepődtem hogy most mit fog csinálni. De mindegy is mert úgyse fogom hagyni.

-Mit csinálsz???!-kérdeztem mikor már elég közel volt hozzám

-Nyugi tetszeni fog-mondta ismét azzal a perverz mosollyal.

-Menny innen!- toltam el magamtól,de nem nagyon sikerült.

-Nem olyan könnyen megy az-mondta vigyorogva,és ismét közel jött,majdnem megcsókolt mikor halottam.

-Kijőhettek!-kiabált Brook. Milyest meghallottam Brook hangját  kiugrottam a szekrényből. Örültem hogy végre nem kell kettesben lennem vele. Utána én pörgetem és Brook-re meg Rayen-re esett. Ők is bementek a szekrénybe. 

*Brook szemszöge*

Mikor bementünk a szekrénybe fura érzésem volt,egyben örültem is hogy vele megyek és egyben féltem is,de hogy mitől azt nem tudom.

-Figyu Brook,mit csináljunk itt 7 perceg?-kérdezte Rayen

-Fogalmam sincs- felettem,láttam a szemében hogy neki van ötlete de nem meri mondani,nagyon szép kék szemei vannak.

-Szerintem beszélgethetnénk hogy jobban megismerjük egymást.-mondta Rayen mosolyogva.

-Oké!- felelltem neki,gondolkodtam hogy bele kezdjek-e a mondandómba vagy inkább hagyjam hogy ő kezdje.

-Kezd te- mondta Rayen

-Hol is kezdjem… Miami-ba születtem, 18 éves vagyok pár hónappal vagyok idősebb Lena-nál.-ennyit tudtam mondani,több nem jutot eszembe magamról,nem szoktam azon gondolkodni hogy milyen is vagyok.

-Értem,én Brickell-ben születtem 19 éves vagyok-felelte Rayen- szerinted mi történ Dave és Lena közt itt bent?- kérdezte Rayen

-Nem tudom,de ahogy láttam örültek hogy kijöhettek legalább is Lena az tuti- mondtam

-Igen azt én is láttam…nem tudom tovább takargatni,Brook nagyon tetszel mikor megláttalak már akkor meg tetszettél. Tudom hogy csak 2 napja ismerjük egymást.- mondta Rayen,eléggé meglepődtem mikor ezt meghallottam ,éreztem hogy elpirulok kicsit.

-Ténleg?- kérdeztem meglepődve,tartottam tőle hogy csak szórakozik.

-Igen,eddig nem tudtam hogy mondjam el,mert ez ilyen hamar elég fura a legtöbb ember szerint-mikor ezt meghallottam úgy éreztem mindjárt a mennyországba kerülök. De nem tudtam mit mondjak erre.

-Hát, nekem is tetszel-éreztem hogy elpirulok legszívesebben   elfordultam volna de nem tudtom hova. Láttam hogy közeledik hozzám,nem tudtam mit tegyek,végül ajkai az enyémhez tapadtak,és már nem is akartam semmit se tenni elenne. Mikor elváltunk,nem tudtam mit mondjak,de nem is kellet mert akkor hallottam.

 -Brook kijöhettek!!- kiabált Lena kintről. Ki is másztunk a szekrényből,egyből úgy voltam vele hogy elkel mondanom Lena-nak hogy mi történt ott bent,de tudtam hogy a játék szabály nem engedi. Végülis a szabályok arra valók hogy megszegjük őket. Nem vagyok az a nagy szabály szegő,de ez az egy belefér. Majd a játék után mondom el neki mi történt. Még játszottunk néhány menetet,meg vacsoráztunk és mindenki a szobájába vette az irányt,én átmentem Lenához.