17.rész Egy régi barátság újra éledt

Éreztem Bettina perzselő tekintetét,de nem érdekelt,had haljon meg a féltékenységtől úgyse hiányozna szerintem senkinek,na jó talán lehetnék hozzá kicsit kedvesebb is. Már vagy félórája táncoltunk mikor megszólalt Dave,nekem az idő teljesen megakadt.

-Kicsit kifáradtam te nem?-kérdezte Dave, ezzel kizökkentve a gondolataimból.

-De kicsit-mondtam,de amúgy egyáltalán nem voltam fáradt,teljesen meg is feledkeztem arról hogy táncolunk. Oda mentünk a kanapéhoz és leültünk.

-Kérsz inni?-kérdezte Dave,ami azt illeti elég szomjas voltam.

-Igen-mondtam mire ő felpattant.

-Mindjárt hozok inni-mondta és elment.

*Dave szemszöge*

Jó volt Lenaval táncolni kicsit meg is feledkeztem arról hogy telik az idő. Mikor elmentem inni valót keresni össze futottam azzal a szőke csajjal.

-Szia Dave ugye?-kérdezte,legszívesebben ott hagytam volna de nem akartam pofátlan lenni.

-Szia igen te meg….. Bettina?-a neve csak tipp volt de valami olyasmi rémlett.

-Igen-mondta egy mosollyal. Elég kedvesnek tűnt. Indultam volna de elém ugrott,szó szerint.

-Hova sietsz ennyire?-kérdezte mosolyogva,mintha nem tudná.

-Inni valóért Lenanak -mondtam tök természetesen, reméltem h ezzel lerázod de ez a csaj jobban tapad mint a tépőzár.

-Nem akarsz inni velem egyet?-kérdezte,úgy gondoltam gyorsan megiszok vele valamit aztán itt hagyom.

-Mért ne-mondtam majd leültünk a pulthoz,mindketten kólát kértünk. Én miután megittam elég furán éreztem magam.

*Lena szemszöge*

Már vagy 1 órája elment Dave, vajon hol lehet? megyek megkeresem. Elindultam a konyhába ott nem láttam. Megláttam Ericet gondoltam megkérdezem őt hátha látta.

-Eric!nem láttad Davet?-kérdeztem mikor oda értem hozzá.

-Legutóbb Bettinával láttam-pont ettől a választól féltem.

-Hol?-kérdeztem kapkodva.

-Fel fele mentek a lépcsőn-ekkor azt hittem ott helyben szívrohamot kapok. Szó nélkül rohantam fel az emeletre. Rohantam ahogy tudtam,de az ajtóban megtorpantam, féltem hogy mit láttok majd ha benyitok,nagyon féltem. Ezért úgy gondoltam csak kicsit bepillantok,leskelődök. De bár ne tettem volna,bár ne jöttem volna ebbe a hülye buliba se, Bettinát és Davet láttam az ágyban,azt mondanom sem kell hogy mit csináltak. Jó lett volna ott helyben ordibálni,de nem akartam jelenetet rendezni. Ezért inkább csendben hívtam taxit és haza mentem. Otthon  beszaladtam a szobámba és egyenesen az ágyba vettem az irányt. Össze kuporodva ültem az ágyon és sírtam,gyűlöltem az egész világot. Eddig is utáltam Bettinát de most már még jobban,megtudtam volna fojtani egy kanál vízbe. Ajtó csapódást halottam,azt hittem a többiek jöttek haza de tévedtem. Nyílt az ajtó és Eric lépett be rajta,nagyon meglepődtem hogy vajon mit akar.

-Lena minden rendben?-kérdezte,és elfordultam és letöröltem a könnyeim.

-Igen,persze-mondtam egy halvány mosollyal.

-Ha úgy lenne nem jöttél volna haza-mondta és közelebb jött. Hogy vehette észre hogy eljöttem? próbáltam csendbe lelépni úgy hogy senkinek se tűnjön fel.

-Semmi tényleg jól vagyok-mondtam és ismét letöröltem a könnyeim.

-Hát én nem úgy látom,mi történt?-mondta és maga felé fordított, csak ekkor vettem észre hogy milyen szép kék szemei vannak.

- Dave és Bettina-csak ennyit bírtam mondani,aztán ismét sírásban törtem ki,sose szeretem ha sírni látnak. Életembe csak 3 ember látott sírni anya,apa és Brook. Eric szó nélkül magához ölelt,gondoltam hogy már sejti hogy mi van.

-Tudod hogy Bettina milyen-mondta,és még mindig ölelt. Hát persze hogy tudom…egy ribanc,mindenkivel összefekszik és kihasználja.

-Hogyne tudnám,de akkor is,Daveba nagyot csalódtam nem gondoltam hogy valaha megcsal,azt hittem hogy vele végre boldog lehetek,ráadásul pont a nővéreddel- nem tudtam vissza fojtani a sírást,pedig nagyon akartam.

-Van ez így,lehet hogy nem őt rendelte neked a sors-hát igen lehet.

-Jó lett volna ha őt rendeli-mondtam.

-Ne légy szomorú! Mutasd meg neki hogy mit veszített-úgy éreztem hogy ott abban a pillanatban erőre kaptam.

-És még is hogy?-kérdeztem bizonytalanul.

-Csak légy önmagad,ha akarod segíthetek-mondta egy mosollyal,és elengedett. Nem értettem hogy érti de végülis mért ne(?).

-Hát oké,de még is hogy?-kérdeztem.

-Mondjuk mi lenne ha ma itt aludnék?-kérdezte,már rég nem aludt itt kb 1 éve,de akkor nagyon jót szórakoztunk az egész estét végig hülyéskedtük, régen ő volt a legjobb fiú barátom,míg az a kis liba vissza nem jött.

-Oké,úgy is már rég nem aludtál itt-mondtam egy mosollyal. Haza szaladt a cucáért és félóra múlva már itt is volt.

-Nem nézünk valami filmet?-kérdezte egy mosollyal.

-De! mit szólsz valami vígjátékhoz ?-kérdeztem  mosolyogva. Beraktunk egy filmet befeküdtünk az ágyba és elkezdtük nézni a filmet. Nagyon vicces volt az egészet végig röhögtük. Mikor vége lett együtt fürödtünk,persze fürdőruhába. Mire végeztünk az egész fürdőszoba úszott. Én el is csúsztam.

-Jól vagy Lena?-kérdezte Eric nevetve,és felsegített.

- Igen köszi-nevettem én is majd felálltam. Lefeküdtünk aludni.